Olyan rendszert alkottunk, hogy soha a természetvédelmi területre nem lépünk be" – emelte ki. Az ügyvezető igazgató szerint a kitermelést a két-három évig tartó engedélyezés után kezdenék meg, és 14 év alatt egymilliárd eurós ráfordítással 38 milliárd eurós hasznot eredményezve ezer tonna aranyat és ezüstöt hoznának a felszínre. A Magyar Bányászati és Földtani szolgálat jelenleg a koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot végzi a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és az Országos Vízügyi Főigazgatóság bevonásával - írta a szervezet az InfoRádió megkeresésére. A végleges jelentést környezetvédelmi, vízgazdálkodási, örökségvédelmi, talajvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és vagyongazdálkodási szempontok alapján adják ki, de azt nem közölték, hogy mikor. Nyitókép: Moussa81/Getty Images
Végül, azaz jelenleg senki nem bányászik ott semmilyen ércet, az egyetlen bányatelken egy nemfémes ásványkincset, andezitet termel ki Márianosztrától délnyugatra a Colas-Északkő Bányászati Kft. A Hun-Bányászati Kft. felszín alatti bányában gondolkozik, és elsősorban Márianosztra, másodsorban Nagybörzsöny, esetleg Kóspallag önkormányzati területein kezdenének el aknákat fúrni. A Hun-Bányászati Kft. -t 2018-ban alapították, de azóta sem volt árbevétele. Tulajdonosa és ügyvezetője az a Varga István, aki korábban a felügyelet által súlyosan büntetett Hun Mining Nyrt. vezérigazgatója volt. A cég 2015-ös vizsgálata után az MNB több bűncselekmény gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett. Varga Istvánnak pedig a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségével is igen komolyan meggyűlt a baja. Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban? Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: Köszönjük!
A nagyirtáspusztai vagyonszámítást számolási hibásnak nevezte, és hiányolta az érces zónák térfogati paramétereinek forrását, Rózsabánya esetében pedig azt nehezményezte, hogy a kérelem nem tartalmazta a vagyonszámítás bemenő adatait. Fotó: Pixabay Ettől persze még lehet ígéretes a terület, amelyen már a késő Árpád-kor óta termeltek ki nemesfémet. Geológiai és geofizikai megkutatottságának bőséges az irodalma. Korábban az Aurum Resources Inc., a Lone Star Kft., a Rózsabánya Bányászati Kft. és a Bezina Bányászati Kft. vizsgálódott a szóban forgó 44 négyzetkilométer egyes részein – sorolta fel az MBFSZ tanulmánya. Most nincs rajta egyetlen hatályos érckutatási terület sem, az egyetlen ottani bányatelken nemfémes ásványkincset, andezitet termel ki Márianosztrától délnyugatra a Colas-Északkő Bányászati Kft. A talán nekifutó Hun-Bányászatot a nyilvános adatok szerint 2018-ban jegyezték be, főtevékenysége a vasércbányászat, és van egy rudabányai telephelye. Ügyvezetője Varga István, többségi tulajdonosa a Varga's Invest and Consulting Zrt.
"A lejtaknákat a három község közigazgatási területén indítanánk. A föld alatt nagyjából 65 méteren találkozna a három akna és ott a föld alatt lehetne kialakítani egy feldolgozó üzemet. Ez egy vulkáni hegység volt, 50-60 millió évvel ezelőtt több lávakitörés történt, és az hozta fel ilyen magasságra az aranyat és az ezüstöt. Nagyon fontos, hogy termésarany és termésezüst, tehát ehhez nem kell ciános kioldás, hanem egyszerűen vízzel mosható. Olyan rendszert alkottunk, hogy soha a természetvédelmi területre nem lépünk be" – tette hozzá a bányászt cég vezetője. Varga szerint 14 év alatt egymilliárd eurós befektetéssel 38 milliárd eurónyi hasznot termelhetne a Börzsönyben létesülő bánya. A Magyar Bányászati és Földtani intézet jelenleg is végzi az engedély megadásához szükséges vizsgálatokat. Elmondták, hogy jelentésük környezetvédelmi, vízgazdálkodási, örökségvédelmi, talajvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és vagyongazdálkodási vizsgálatokra fog majd alapulni. Azt egyelőre nem lehet tudni mikor zárul le a vizsgálat.