A villámhárító egy régóta használatos eszköz, amely eddig több ezer magyar háztartást védett meg az elektromos tűztől, vagy kisüléstől. A villám is egy elektromos kisülés, ám, ha valaki televíziót néz, közben még számítógépezik is egy vihar kellős közepén, és nincs a házán villámhárító, akkor könnyedén új berendezésekre lehet majd szüksége. A villámhárító szerelés szabályai szentírásnak számítanak a szakembereknek, hiszen ezt a tevékenységet nem végezheti el bárki. A megfelelő végzettség és szaktudás hiányában neki se álljon felszerelni az új villámhárítót a ház tetejére, mert büntetésben részesülhet! A villámhárító szerelés szabályai közé tartozik a helyszíni felmérés. Továbbá fontos, hogy a tető mely részére helyezik fel az eszközt, hiszen a villámok a magas helyeket kedvelik. Ha Ön is szeretné elkerülni az új elektronikai berendezések vásárlását, akkor kérje fel a weboldal szakembereit a villámhárító felszerelésére!
- tanácsolja az Országos Mentőszolgálat. A testhelyzet attól függ, mennyire van eszméleténél a beteg: ha életjelei kielégítőek, de nincs tudatánál, stabilan fektessük az oldalára. A hőmérséklettől függően védeni kell a sérültet a kihűléstől is. Zivatar idején az autó tökéletes védelmet nyújt villám ellen, hiszen fémburkolata miatt Faraday-kalitkaként működik, azaz az elektromos töltéseket a burkolat levezeti. Vihar idejére célszerű az érzékenyebb elektromos berendezéseket (számítógép, televízió, hifiberendezés) kikapcsolni és kihúzni a fali csatlakozóból - nemcsak a közvetlen villámcsapás veszélye miatt, hanem az elektromos hálózatban terjedő hirtelen túlfeszültség ellen is. Mivel ez eléggé kényelmetlen módszer, az elektromos eszközök megóvására érdemes túlfeszültségvédőt beszerezni. Mi a különbség a zápor és a zivatar között? Április közepén elkezdődött a meteorológiában az úgynevezett konvektív szezon, mert az egyre erősebb nappali besugárzás hatására könnyebben kialakulnak záporok, zivatarok, mint a téli félévben.
Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
Villámlás és felhőszakadás Budapesten a XIV. kerületben (2010. augusztus 6. ) Az 1998-tól eltelt évek adatai alapján átlagosan két és fél villám csap a földbe egy négyzetkilométeren egy év alatt Magyarországon. A villámok által leginkább látogatott térség a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Viharsarok: ezeken az országrészeken öt-hat lecsapó villámmal számolhatunk éves átlagban négyzetkilométerenként. Többségük a májustól augusztusig terjedő időszakban fordul elő, a leggyakrabban júniusi délutánokon villámlik. Benjamin Franklin munkássága nyomán, az 1750-es évek óta tudjuk, hogy a villámlás elektromos jelenség. Későbbi felfedezés, hogy elektromosságot a töltések szétválasztásával lehet létrehozni. Az elektromos feltöltődés jelenségét általános és középiskolákban a Van der Graaf-féle generátorral szokás bemutatni. A töltések szétválasztásához egy szalagot vagy dinamót kell tekerni. A töltésszétválasztódás eredményeképpen a drót végét megfogó delikvens haja égnek áll. Jégszemek és vízcseppek okozzák a villámlást A folyamat a légkörben is ugyanígy megy végbe.