Neumann János Számítógép
Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is. Felismerte, hogy kihasználva a számítógépek képességét hosszú számítási sorok emberi beavatkozás nélküli elvégzésére, kiterjesztheti a numerikus módszerek hatókörét az összetettebb lineáris egyenletrendszerekre és a parciális differenciálegyenletekre is. Arra is rájött, hogy a fejlettebb módszerek alkalmazásának kulcsa a számítógépek memóriakapacitásának növelése. Tudományos tevékenységét közérthetően és népszerűen szinte lehetetlen összefoglalni.
- Állásbörze a Neumann János Egyetemen - Montázsmagazin
- 1903. december 28-án született NEUMANN JÁNOS | Lenolaj
- Tudományi társaság
- NJSZT - Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Állásbörze a Neumann János Egyetemen - Montázsmagazin
1903. december 28-án született NEUMANN JÁNOS | Lenolaj
Második Digitális Esélyegyenlőség Konferencia (DE! 2)
Tudományi társaság
NJSZT - Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
- Fűnyíró egyenetlenül jar file
- Szivet mutató kéz
- Neumann jános és a számítógép
- Curves Edzés Budapest – Curves Zugló - Edzés Csak Nőknek, Hungária Körút 140-144., Budapest (2020)
- NJSZT - Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
- Neumann jános számítógép-tudományi társaság
- ORIGO CÍMKÉK - Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
- Jövőre Szegeden rendezik a nemzetközi informatikai diákolimpiát ⋆
matematikus, akit elsősorban a számítógép feltalálójaként tart számon a tudománytörténet. Már tízéves kora előtt csodagyereknek számított. Szülei beíratták a híres fasori evangélikus főgimnáziumba. Ebbe az iskolába járt a Nobel-díjas Wigner Jenő és Harsányi János is, ahol mindhárman Rátz László tanár úrtól tanulták a matematikát. 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Berlinben szorosra fűzte kapcsolatát Wignerrel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Apja kívánságára Zürichbe ment, hogy a Zürichi Műszaki Egyetemen vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte (diplomamunkája a naftazarin nevű vegyület előállításával foglalkozott), matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten. Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel és a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával.
Jövőre Szegeden rendezik a nemzetközi informatikai diákolimpiát (International Olympiad in Informatics, IOI), a rendezvényre négyszáz középiskolás diákot és felkészítő tanárait várják – közölte a digitalizációért felelős helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára az IOI logóötlet-pályázatának nyerteseit díjazó rendezvényen elmondta: az IOI három évtizedes múltra visszatekintő verseny, száz ország középiskolás diákjai mérkőznek meg egy programozási versenyen. "Óriási dolognak" nevezte, hogy 2023-ban Magyarország ad otthont a versenynek a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Szegedi Tudományegyetem rendezésében. Hozzátette: augusztus 28-a és szeptember 4-e között mintegy 400 tehetséges középiskolás diákot és felkészítőiket várják a versenyre. Mint mondta, a rendező ország feladata, hogy egyedi logót tervezzen, amely képviseli a folyamatosságot, de egyedi, jól felismerhető, modern és magán hordozza a rendező ország sajátosságait.
